A raktári állványrendszerekről, mert rend a lelke mindennek

Aki dolgozott valaha raktárban, vagy legalább járt egyben, annak talán van némi elképzelése arról, micsoda herkulesi feladat lehet a rendben tartása.

Hát, ez valamilyen szinten igaz is meg nem is, hiszen ha jók az alapok, akkor már közel sem akkora kihívás a szinten tartás, viszont ha hagyjuk a dolgokat elharapódzni, könnyen az őskáoszban találhatjuk magunkat.

A megfelelő rendszerezés éppen olyan esszenciális eleme egy raktár működésének, mint a szervezettség vagy a jó közlekedés.

Mert bár egy raktárosnak nem kell ismernie, hogy mi van a csomagban, amit leemel az állványról, de azt pontosan be kell tudnia azonosítania, hogy hol találja – tehát át kell látnia és alkalmaznia a rendszert.

Az állványrendszer nem egy új találmány, már az ókor nagy civilizációi is előszeretettel alkalmazták például építkezéseknél, működési elve ellenben azóta se nagyon változott.

Vagy legalábbis nem sokat, mert a gyártástechnológia lévén már jóval modernebb és teherbíróbb anyagok előállítására vagyunk képesek, mint a fa, és ezzel együtt megjelentek mechanikai és gépészeti kötések, mint például a csavarok, csapszegek, vagy a hegesztés.

Egy raktári állványrendszer esetében azonban több tényezőt is érdemes figyelembe venni, mielőtt kiválasztjuk a nekünk valót, hiszen elég sokoldalú a téma, érdemes a lehető legtöbb szempontot szemügyre venni.

Először talán vizsgáljuk meg, milyen fajtákból válogathatunk, milyen lehetőségeink vannak, ha úgy döntünk, hogy állványrendszert szeretnénk építtetni a raktárunkba.

Mindenképpen érdemes olyan forgalmazót, avagy gyártót megkeresni, aki szakmailag felkészült, több éves gyakorlattal bír ezen a szakterületen, rendelkezik a megfelelő minősítésekkel és garanciát vállal a munkájára. 

Állványok fajtái, felhasználási területeik

Mint tudjuk, rengeteg különböző alakú, méretű, tömegű árucikkel, nyersanyaggal előfordulhat, hogy raktárba kell helyezni, és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen állvány áll rendelkezésünkre.

Például 6 méteres acél szálanyagokhoz használt karos állványra nem lehetne raklapos árut helyezni, ahogyan nagyobb, szögletes csomagok tárolására kialakított állványpolcra sem feltétlenül szerencsés tartályt vagy tekercsárut rakni, és így tovább.

Pontosan ezért lehetséges, hogy nem létezik univerzális felhasználású állványrendszer, tehát érdemes úgy gondolkodnunk, hogy a raktárkészletben esetlegesen előforduló összes lehetőségre próbáljunk meg felkészülni.

Persze ez nem feltétlenül lesz lehetséges, de azért érdemes előre gondolkodni.
Tehát egy papíráru raktárnak nem nagy valószínűséggel kell arra készülnie, hogy zártszelvényt tároljon, szóval a karos állványrendszert egészen másképpen fogja hasznosítani. 

De térjünk is rá a különböző típusokra, nagy vonalakban!

• raklapos állványrendszerek
• karos állványrendszerek
• gördíthető állványrendszerek
• polcos állványrendszerek
• önhordó állványrendszerek 

Raklapos állványrendszerek

A raklapos rendszereknek több fajtája is létezik, úgy, mint statikus, drive-in, push-back, azaz LiFo leven, és FiFo elven működő.

A körüljárható állványrendszer elsődleges előnye, hogy nagyon sokoldalúan használható és olcsó, viszont a helykihasználása korlátozott.

Az állványokhoz jellemzően csak egy irányból lehet hozzáférni, onnan, ahonnan a rakományt behelyeztük.

Jellemzően nagy teherbírásúak, aránylag nagy magasságúra építhető, de ezt részben a rendelkezésünkre álló rakodógép emelési magassága is befolyásolhatja.

A drive-in rendszerek valamivel rafináltabbak, ugyanis a statikus, körüljárható állványokhoz képest az áru több sorban, egy két oldalra felszerelt sínpályák alkotta csatornákba kerül elhelyezésre.

Lényegesen jobb helykihasználási lehetőségei vannak, mint az elsőnek, viszont a kezeléséhez speciális targonca szükséges.

Akkor érdemes alkalmazni, ha nagyobb mennyiségű, azonos árut szeretnénk egymás mögé elraktározni, és vállaljuk, hogy a hátrébb kerülők később lesznek hozzáférhetők.

A push-back állványrendszer ennek egy továbbfejlesztett változata, amit viszont sima targoncával is használhatunk.

Görgős állványrendszerről beszélünk, aminek az a lényege, hogy a behelyezett rakománnyal a már bent lévőt hátrébb toljuk, ezzel a frissen berakott kerül az első helyre, majd amikor azt kivesszük, akkor a második visszacsúszik előre.

Ez a LiFo elv, vagyis angol szóval élve Last in – First out, azaz utolsóként be, elsőként ki.
Szintén akkor érdemes alkalmazni, ha több raklap azonos árut szeretnénk egy sorba rendezni és sorban, egy irányból hozzáférhetővé tenni.

A FiFo-rendszerű állványok ezzel szemben a First in – First out, azaz elsőként be, elsőként ki elven működnek, tehát az válik leghamarabb hozzáférhetővé, amit leghamarabb beraktáraztunk.

Ezek két oldalról hozzáférhető, szintén a gravitációt hasznosító görgős állványrendszerek, tehát az egyik oldalon be, másik oldalon ki.

Akkor lehet ennek jelentősége, ha mondjuk gyorsan cserélődő, vagy romlandó áruval dolgozunk, hiszen itt nincs esélye egy raklapnak tartósan hátul ragadni. 

Karos állványrendszer

Karos állványrendszer

A karos állványrendszer kevéssé sokoldalúan használható, de közel sem kevésbé hasznos fajta, mint a raklapos állványok, egyszerűen csak másra való.
Ezt a fajtát jellemzően hosszú áru, például gerendák, pallók, fémipari száltermékek tárolásánál használjuk, de tekercsáru esetében is ehhez a rendszerhez érdemes fordulnunk, csak némi módosítással.
Alapvetően az elemek egy fő tartóoszlopból és az abból kinyúló tartókarokból állnak össze, és nagy előnyük, hogy variálható sűrűséggel helyezhetőek el. 

Például egy acél szálanyag minél több helyen van alátámasztva, annál kisebb az esélye a tárolás közben keletkező deformációnak, plusz nagy mennyiségeknél annál többfelé oszlik el a terhelés.

Létezik belőle egykaros és kétkaros változat, értelemszerűen az egyik egy oldalról pakolható, a másik kettőről.

Egykarosat jellemzően fal mellett, falhoz rögzítve alkalmazunk, ennek akkor van jelentősége, ha kevesebb anyagot szeretnénk raktározni, és a lehető legtöbb helyet szeretnénk megtakarítani.
A kétkarosnak mindkét oldalra állnak ki tartóelemei, vagyis kétfelől helyezhetünk el rajta rakományt.

Érdemes szem előtt tartani, hogy minél nehezebb egy áru, igyekezzünk annál alacsonyabbra helyezni az állványon, hogy a súlypontja talaj közelben maradjon, ne váljon labilissá.

Valamint, bár az állványok általában lerögzíthetőek és rendelkeznek alsó kitámasztással, igyekezzünk ne túlságosan féloldalasan megpakolni, mert az is ronthat a stabilitásán.

A karos állványrendszer tengelyekkel, görgőkkel is kiegészíthető, melyeket a karok közé lehet rögzíteni.

Ennek a tekercselt termékek esetében van jelentősége, mert így egyrészt érintkezés és deformáció nélkül tudjuk tárolni őket, másrészt, ha arról van szó, akkor az adagolhatóságot is elősegíti. 

Gördíthető állványrendszer

A gördíthető állványok nagy előnye, hogy variálhatóak, vagyis úgy „lapozhatunk” az állványpolcok között, mintha egy könyvben keresnénk valamit.

Leginkább iratok nagy mennyiségű tárolására szokták használni, például archívumok, de raklapos és karos állványok is gördíthetővé alakíthatóak.

A mozgatás történhet kézi vagy elektromos gépi erővel, ez az építtető igényeitől függ.
Felépítését négy nagyobb egységre lehet osztani, úgy, mint: sínpálya, alváz, hajtó szerkezet, és maga az állvány.

A sínek lehetnek szabadon állóak vagy süllyesztettek, ezeken közlekednek görgőiken az állványok ide-oda.

A mozgathatóságot az alváz és a hajtószerkezet biztosítja, ezeknek köszönhetően tudunk böngészni a polcok között.

A sínpályának, alváznak, mozgató mechanizmusnak jó minőségű, erős anyagból kell készülnie, ugyanis egy statikus állvánnyal ellentétben itt a terhelésen kívül a mozgatást is el kell viselnie.

Ezeket a típusú állványokat azonban nem szabad túl magasra építeni, mert nagyban rontaná a stabilitásukat a magasra helyezett súlypont. 

Polcos rendszerek

Polcos rendszerek

A polcos állványrendszereket azt hiszem, senkinek sem kell bemutatni: nagyon hasonlóak a raklapos állványokhoz, azzal a különbséggel, hogy itt a gerendákon polcok kerülnek beépítésre, kialakításra.

Ennek a rendszernek akkor van értelme, ha raklap nélkül szeretnénk tárolni a készletünket, mondjuk dobozokban vagy bálákban, és nem feltétlenül kell egyszerre nagy mennyiséget mozgatni.

Egyaránt kialakítható kézi és gépi rakodásra alkalmas változat is, annak függvényében, hogy mekkora egységekben kezeljük az árut, avagy mekkora súlyokat kell mozgatnunk.

Raklapos állványrendszer is átalakítható polcossá, de ha kimondottan polcosat szeretnénk, akkor természetesen vannak nagyon jó minőségű, kimondottan erre a célra tervezett rendszerek is. 

Önhordó állványrendszer

Az önhordó állványrendszer is a statikus rendszerek egy fajtája, mégis külön kategóriának tekinthetjük, mert a raktározáson kívül tartószerkezeti szerepe is van.

Ezek a legnagyobb kiterjedésű és teherbírású állványrendszerek, innen már tényleg csak egy lépésre vannak az építészeti acélszerkezetek.

A lényeg, hogy ezek az állványok a raktárépület szerves részét képezik, tehát az önsúlyuk és a rájuk helyezett áru tömegén túl a falak és a tetőzet tartásában is részt vesznek, valamint az időjárási és geológiai tényezőknek (szél, hőmérsékletváltozás, földmozgások) is ellen kell állnia.

Mivel itt már nem csak raktári állványról, hanem épületrészről is beszélünk, így nem csoda, hogy egészen extrém magasságokat is elérhetnek, akár a harminc (!) métert is.

Ilyen esetekben már feltétlenül érdemes személyre szabott, beépített emelőrendszerben gondolkodni, de ekkora beruházást jellemzően már csak nagyvállalatok engedhetnek meg maguknak, itt csak a teljesség kedvéért tértünk ki rá. 

curryhouse.hu